1.   A cserkészetről

1.1   Mi a cserkészet ?

A cserkészet önkéntes, vallásos, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül. A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. A világ több, mint 200 országában 50 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak.

A cserkészetet, célját, alapelveit és nevelési módszereit a mozgalom alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg a 20. század elején (a világcserkészet 2007-ben volt száz éves. Magyarországon a cserkészet legjelentősebb képviselője a fiúkat és lányokat is fogadó (2012-ben száz éves) Magyar Cserkészszövetség (MCsSz). A cserkészet 1948-1989 között hazánkban nem működhetett, a magyar cserkészetet a határon túli csapatok tartották életben.

A határon túli magyar cserkészeket jelenleg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) fogja össze, amelyhez a nyugat-európai, észak- és dél-amerikai, ausztrál szórványcsapatok tartoznak. A kárpát-medencei, határon túli magyar cserkészeknek külön szövetségeik vannak.

1.2   Küldetésünk

A svájci magyar cserkészmozgalom célja, hogy az itt élő magyar származású gyerekeket nem csak életrevaló, elkötelezett, felelős felnőttekké segítsük válni, hanem a magyar gyökereket megerősítsük bennük. A külföldi magyar cserkészet nagy hangsúlyt helyez a magyar népi, történelmi, természeti hagyományok ismeretére, őrzésére is. Ennek érdekében életmodellt nyújtunk, illetve ifjúsági programokat kínálunk önkénteseink segítségével. Az éves programot és a táborok keretmeséit pedig úgy építjük fel, hogy azok közelebb hozzák a magyar nyelvet, történelmet és kultúrát. Svájcban három városban - Zürichben, Bernben és Genfben - nyújtjuk ezt 6 éves kortól mindenki számára, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal.

1.3   Értékeink

• Játék
• Kaland
• Közösség
• Vagány
• Nevelés
• Fogadalom
• Életre szóló
• Barátság

1.4   A cserkészet, mint szimbólum

Köszönés és jelszó

A cserkész jelszót – „Légy résen!”' – számtalan nyelven több millió cserkész használja. A cserkészek egymással bal kézzel fognak kezet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve. Ez a három ujj jelképezi kötelességeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben. A magyar cserkészek sajátossága a „Jó munkát!”' köszönés.

Cserkészliliom

A cserkészliliom a cserkészet legismertebb jelképe. A helyes irányt mutatja, mivel ezt a jelképet gyakran használták az iránytűkön az északi irány jelölésére. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés Isten, haza és embertárs iránt, segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. A magyar cserkészliliomot a Szent Korona fogja össze.

Egyenruha

A cserkészeket sokan egyenruhájukról ismerik. Az egyenruha célja, hogy elrejtse a társadalmi, nemzeti, vallási különbségeket, és éreztesse a cserkészekkel, hogy együtt egy világméretű testvériség tagjai. Emellett az egyenruhán található jelek információt is hordoznak, így leolvasható, hogy az illető hol cserkész, milyen feladatokra készült fel és milyen tisztséget tölt be, milyen tapasztalatai vannak és milyen rendezvényeken vett részt. A jelvények megszerzésére önmagunk fejlesztésével, képzésével, valamint a programokon való részvétellel van mód. A kisebbek számára felmutatnak egy lehetséges jövőképet, és megszerzésük motiváló erővel bír a cserkészek számára önmaguk fejlesztésében.

1.5   A 10 cserkésztörvény

• A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
• A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
• A cserkész ahol tud, segít
• A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
• A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
• A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
• A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
• A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
• A cserkész vidám és meggondolt.
• A cserkész takarékos.
• A cserkész testben és lélekben tiszta.

Forrás: Magyar Cserkészszövetség | MCSSZ | www.cserkesz.hu

2.   Cserkészmódszer

Nem hagyományos iskolai oktatást végzünk, hanem játékos formában, tapasztalati úton adjuk át a cserkészismereteket. Így a gyerekek szinte észre sem veszik, hogy mennyi mindent tanulnak egy-egy őrsgyűlés vagy cserkészprogram alkalmával.

Ez egy önkéntes mozgalom. A programoknak azért kell vonzónak lenniük, mert valami olyat kell nyújtanunk, amin a gyerekek részt akarnak venni, már az első pillanattól azt kell érezniük: „Ott a helyem!” A programok folyamatossága, amelyekre a résztvevők szívesen jönnek, az egyenletes fejlődést szolgálja, azaz jobbak és többek lesznek általa, és mindazt, amit megtapasztalnak, kamatoztatni tudják a jövőben.

A cserkészetben nagy hangsúly van a szabadban végzett tevékenységeken, a játékokon, a gyakorlati, élményszerű megközelítésen, a korosztályi adottságokhoz igazított programokon. A természet egy csodálatos hely, ahol van lehetőség arra, hogy megtanuljon a gyerek, a fiatal helyt állni, erőforrásait jól felhasználni és az alkotás örömét megtapasztalni.

Fontos elem a csoportos (csapatban és kisebb őrsökben) való tevékenység is. Cserkészeinkkel rendszeres kirándulásokat szervezünk, ezeket rövidebb, beltéri foglalkozások egészítik ki. A foglalkozásokon a természetismeret, hagyományőrzés mellett gyakorlati készségeket (csomókötés, elsősegély, tájékozódás stb.) szerezhetnek a gyerekek.

Forrás: Magyar Cserkészszövetség | MCSSZ | www.cserkesz.hu

3.   Korosztályok

3.1   Kiscserkészek

A kiscserkész korosztály 6 éves kortól 10 éves korig terjed.

Ők a mozgalom legfiatalabb tagjai. A kiscserkészek kék színű nyakkendőt hordanak, a nagyobbaktól eltérően két ujjal tisztelegnek, melyek a kiscserkésztörvény két pontját jelképezik. A kiscserkész-foglalkozások meséből, játékból, sok mozgásból, kézműves foglalkozásokból, énekből, cselekedve tanulásból tevődnek össze és mindezeket keretbe foglalja a közösségi lét és a vezető személyes példája. A kiscserkészek a sok vidámság mellett elsajátítanak olyan ismereteket, amelyek gyakorlat-orientáltságukkal összekötik az iskolában szerzett elméleti tudást a mindennapi élet gyakorlatával.

Bár a legfiatalabb korosztályról beszélünk, idősebb társaikhoz hasonlóan nekik is számot kell adniuk tudásukról. Ilyenkor őrsvezetőjük segítségével felkészülnek az úgynevezett kiscserkész-próbákra. A próbák folyamatosan jelen vannak a cserkészéletben és általában a cserkészév végén kerülnek megrendezésre. Ilyenkor a gyakorlatban tanultak vissza kérdezése történik – persze játékos és élményt adó formában.

3.2   Nagycserkészek

Ez a korosztály 10 éves kortól kezdődik és körülbelül 15-16 éves korig tart. Nyakkendőjük zöld színű. A korcsoportban végzett munka sajátossága, hogy az őrsben szerzett közösségi élmények mellett megjelennek a hosszabb távú személyre szabott feladatok, melyekkel az egyéni önállóságot és a felelősségtudatot erősítjük. A cserkész korú fiatalok esetében a tervezett tevékenységek súlypontja a cselekvő részvételen van, illetve azon, hogy a gyermek bátran kipróbálhassa magát egy biztonságos közegben. A cserkész korosztály első éve az úgynevezett újonc év, melynek különös jelentősége van. Ha az ekkor még jelölt cserkész az év végén bizonyítja, hogy a cserkésztudást elsajátította, fogadalmat tehet, mely egy életre szól.

3.3   Őrsvezetők

Az őrsvezetők 15–20 évesek és ekkor van lehetőség arra, hogy a kisközösségi életen túli feladatokat vállaljanak, mint például a vezetői lét.

Az őrsvezetők legfőbb feladata, hogy vonzó, hasznos és értékes programokat biztosítsanak a rájuk bízottak számára, melyeken keresztül az egyén kompetenciái továbbfejlődnek. A cserkészet ekkor mutatja meg igazán a vagány arcát. Az előző korosztályokhoz képest nagyobb teret engedünk az ifjúságnak – figyelve arra, hogy továbbra is fennmaradjanak a biztonságot jelentő, cserkészet adta keretek. A programok célja, hogy az énjüket meghatározó tapasztalatgyűjtésre fordítsák idejüket. Cserkészetünk nagyjait idézve „kötelességeket keressenek” és „a világot egy kicsit jobbá tegyék”. Az ellenőrzött, de nagyobb önállóság segíti a fiatalokat tehetségük és egyéniségük kibontakoztatásában.

3.4   Vezetők

A felnőtt korosztálynak (20 éves kortól) szintén fontos szerepe van a cserkészmozgalomban. Ők többek között a csapatparancsnok munkáját segítik személyes tapasztalataikkal, szervezési készségeikkel. Fontos szerepük még, hogy mint mentor, segítsék, támogassák és tanítsák az őrsvezetőket a munkájukban. Felnőttként példát mutatnak a fiatalabb generációnak arról, hogy életkortól függetlenül a cserkészeszme és cserkész-életforma olyan többletet ad, ami nem korhoz kötött és nem kinőhető.

Forrás: Magyar Cserkészszövetség | MCSSZ | www.cserkesz.hu

4.   Vezetőképzés

« Az élet minden területén szükség van olyan fiatalemberekre, akiket felelősséggel járó vezetői feladattal lehet megbízni. Így annak az őrsvezetőnek, aki sikerrel vezeti őrsét, minden esélye megvan rá, hogy az életben is sikert érjen el, ha kikerül a világba. »

Lord Baden Powell of Gilwell (Bi-Pi)
A cserkészet megalapítója

A vezetőképzésben két szinten, eltérő feladatok végzésére készítjük fel a leendő vezetőket: a képzés egyik ága azokat képezi ki, akik a cserkészekkel foglalkoznak és a nevelési folyamatban vesznek részt (kisközösségi és felnőtt vezetők), a másik ága pedig azokkal foglalkozik, akik a szervezet működtetésében vállalnak részt (helyi vezetők, szövetségi vezetők). Vezetőképzésünk az alapító, Baden-Powell of Gilwell elképzelése szerinti, ún. Gilwell-rendszerű képzés.

A Gilwell-rendszer három lépcsőből áll:

• Előfeladatok, számonkérés, tudásmérés
• Képzési alkalom, amely legtöbbször tábor, ahol a képzés folyik
• Utófeladatok, ahol a táborban tanultakról adnak számot a valós életben megmutatva, hogy képesek ellátni feladataikat

4.1   Őrsvezetői képesítés

Az őrsvezetőképzés legfontosabb célkitűzése az a szemléletváltás, amit az őrsvezetőjelölt személyiségének fejlesztése során el kívánunk érni: vezetettből vezetővé válni. Ezen, a 14-18 éveseknek szóló képzésen az őrsök vezetésére képzik ki a résztvevőket, akik választhatnak, hogy kiscserkészeket (6–10 évesek), vagy nagycserkészeket (10–15 éveseket) akarnak majd vezetni. Ez alapján választjuk ki számukra a megfelelő őrsvezető képzést. Az egyik típusú őrsvezető képzés megszerzése után más korosztály vezetésére vonatkozó ismereteket továbbképzéseken sajátíthatják el a résztvevők.

4.2   Segédtiszti és tiszti képesítés

Felnőtteknek szóló képzés alatt a résztvevők elsajátítják a különböző korosztályi egységben történő neveléssel kapcsolatos ismereteket. Szervezeti és szervezési ismereteket sajátítanak el, illetve a képzés a helyi szereplőkkel való kapcsolattartásra, illetve a partnerségi viszonyok ápolására is figyelmet fordít. A képesítés megszerzése után egy cserkészcsapaton belüli vezetésére lesznek jogosultak, illetve vállalhatnak kiképzői feladatokat is a Külföldi Magyar Cserkészszövetség képzési rendszerében.

Forrás: Magyar Cserkészszövetség | MCSSZ | www.cserkesz.hu